head cim

 

head has

Ma már egyértelmű, hogy az emésztőrendszer és az agy működése szorosan összefügg. Ennek a kapcsolatnak a szerves részeként a bélben élő baktériumok, az általuk termelt molekulák segítségével idegi úton vagy az immunrendszer közvetítésével üzeneteket küldenek az agynak. Sokkal inkább meglepő az, hogy a bélflórának – eddig fel nem derített módon – hatása lehet a viselkedésre és a személyiségre is.

Állatkísérletek arra engednek következtetni, hogy a bélben élő baktériumok minőségi és mennyiségi összetételének kedvezőtlen irányba tolódása számos pszichiátriai megbetegedéssel hozható kapcsolatba. Az, hogy egy állat depresszióra hajlamos-e, agresszivitás vagy inkább visszahúzódó viselkedés jellemzi, hogyan tűri és dolgozza fel a stresszt,- mind-mind függ a benne élő baktériumoktól.

Japán kutatók már tíz évvel ezelőtt felfigyeltek arra, hogy azok az egerek, amelyeknek a bélcsatornáját mesterséges módon bélbaktériumoktól mentessé tették, intenzívebben reagáltak a stresszre, mint a normál bélflórájú társaik.

Más kutatócsoportok egy bátor egértörzs bélbaktériumait vitték át olyan egerekbe, amelyek ezt megelőzően passzívak és visszahúzódók voltak. A bélflóra áttelepítés eredményeként az új bélflórát kapó egerek kíváncsibbakká és aktívabbakká váltak; azaz hasonlítani kezdtek azokra az egerekre, amelyeknek a bélflóráját megkapták. És ez fordítva is működött, a merész egerek is visszahúzódóbbá váltak, ha olyan egerek bélbaktériumait telepítették beléjük, amelyekre a passzivitás volt jellemző.

A kísérletek érdekes, megválaszolandó kérdéseket vetnek fel. Lehetséges, hogy az irritábilis bélszindrómás (IBS) betegeknél olyan gyakran tapasztalható depresszió, pánik szindróma és szorongás is a bélflórájuk összetételének megváltozásával függ össze? Bizonyos probiotikus baktériumok, vagy új nevükön „pszichobiotikum”-ok fogyasztásával helyreállítható lenne a bélflóra, és elmúlnának az IBS-esek hangulati zavarai?

Egyelőre állatkísérletekről van szó. Ez alapján nem lehet egyértelműen megmondani azt, hogy az embereknél is hasonló, viselkedésben és hangulatban is mérhető következményekkel jár-e a bélflóra megváltozása.

A szakemberek úgy vélik, hogy az ezen a területen végzett kutatások a kezdeti fázisukban vannak. Az állatkísérletek ígéretesek, és legfőbb ideje a humán vizsgálatok megkezdésének. A humán vizsgálatokat követően derülhetne ki az, hogy a „pszichobiotikum”-ok fogyasztásával kiválthatók lesznek-e a pszichiátriai problémák kezelésében alkalmazott gyógyszerek.

Forrás: Der Darm fühlt mit
http://www.pharmazeutische-zeitung.de/index.php?id=57551; 2015. ápr. 28.

DU/JUL/15/02