head cim

 

head has

Az irritábilis bélszindróma (IBS) szerteágazó tünetei - a hasmenéstől kezdve, a székrekedésen át a görcsös fájdalomig és puffadásig - a magyar lakosság mintegy 15%-át érintik. Nagyon gyakori az, hogy a beteg maga sincs azzal tisztában, hogy a nála jelentkező kellemetlenség nem más, mint az IBS. Előfordulhat az ellenkezője is: például a mozgásszegény életmód miatti puffadás és székrekedés – bár zavaró – még nem jelenti azt, hogy valaki IBS-es.

Talán segíthet az IBS felismerésében és azonosításában, ha tisztában vagyunk azzal, hogy kiknél és mivel összefüggésben jelentkezik viszonylag gyakran az IBS. Következik néhány, IBS-re hajlamosító tényező ismertetése:

• A nőknél kétszer gyakoribb az IBS, mint a férfiaknál. Egyelőre a kutatók sem tudják, hogy mivel magyarázható az IBS-gyakoriság nemek közötti eltérése. Valószínűsítik, hogy a menstruációs ciklus során változó hormonszintek hatással lehetnek az IBS megjelenésére.

• Az IBS nem a gyermekek, és nem az idős emberek betegsége. Jellemzően tinédzserkorúak a fiatal IBS-esek, míg a negyvenes éveiket tapossák a korosabbak.

• Az IBS-es tünetei kapcsolatba hozhatók érzelmi problémákkal, stresszel. Az IBS-es betegek mintegy 60%-ánál mutatható ki kisebb-nagyobb mértékű pszichiátriai zavar,- leggyakrabban szorongás. Gyakran jelentkezik az IBS olyan személyeknél, akik szexuális zaklatásnak, családon belüli erőszaknak voltak/vannak kitéve. Nem ismert azonban, hogy mi az ok, és mi az okozat, azaz nem tudjuk, hogy az érzelmi válság vagy az IBS volt előbb. Tény azonban, hogy a stresszkezelő technikák elsajátítása és a viselkedésterápia hatásos eszköz lehet az IBS-es tüneteinek az enyhítésében.

• Gyakori, hogy az IBS-es betegeknél élelmiszer intoleranciát (pl. laktózintolerancia) vagy érzékenységet (pl. lisztérzékenység) is diagnosztizálnak az orvosok. Nem bizonyított, hogy ezek a betegségek IBS-t okoznak, mindenesetre úgy tűnik, hogy előhívhatják/ronthatják az IBS tüneteit.

• A mértéktelen étkezés, a kapkodó evés, a számítógép előtt vagy autóvezetés közben gyorsan „bekapott” ebéd problémákat okozhat. Bár ezek a rossz szokások nem vezetnek szükségszerűen IBS-hez, úgy tűnik, hogy nem jár jó úton az, aki ilyen módon fogyasztja el az ételét.

• Bizonyos gyógyszerek szedése is hajlamosíthat IBS-re. A bélflóra összetételét megváltoztató antibiotikumok, az antidepresszánsok és az édesítőszerként szorbitot tartalmazó gyógyszerek kerültek a támadások kereszttüzébe.

• Azoknál, akik átestek az „utazók hasmenésén” vagy valamilyen ételmérgezésen (pl. szalmonella) gyakrabban alakulhat ki IBS. A szakemberek álláspontja ezen a területen sem egyértelmű, a vizsgálatok jelenleg is folynak.

Forrás: http://www.webmd.com/ibs/default.htm
DU/NOV/14/13