head cim

 

head has

Az antibiotikumok alkalmazása új korszakot nyitott a gyógyszeres terápiában. Amikor mintegy 70 évvel ezelőtt elterjedt a baktériumok elleni szerek használata, és alkalmazásuk sok, addig nem gyógyítható betegséget söpört el, még senki nem gondolta, hogy évtizedek múlásával „csak” kevésbé biztos fegyvernek fognak számítani a baktériumokkal vívott harcban. 

Az antibiotikumok hatásosságának a csökkenése a baktériumok velük szemben kialakuló ellenállóképességével, ú.n. rezisztenciájával magyarázható. A legfrissebb adatok szerint az USA-ban évente mintegy 23 ezer ember halála hozható összefüggésbe a baktériumok rezisztenciájával. Ma a szakemberek félelmetes víziója egy olyan jövőbeli világ, ahol az antibiotikumok képtelenek felvenni a harcot a kórokozókkal, és tömegek halálát okozzák bakteriális fertőzések.

Ez a tény mindenképpen az óvatos, visszafogott, csak az indokolt esetekben történő antibiotikum-alkalmazás fontosságára hívja fel a figyelmet. Svédországban, ahol az elmúlt 20 évben erősen limitálttá vált az antibiotikumok rendelése, hatásosabb fegyvernek bizonyulnak az antibiotikumok, mint például az Egyesült Királyságban, ahol elég gyakran nyúlnak az orvosok/betegek antibiotikumokhoz.

A hosszabb távon jelentkező probléma, az említett rezisztencia mellett az antibiotikumok alkalmazása rövidtávon is kellemetlen következményekkel jár(hat). Az antibiotikumok ugyanis nem csak a kórokozó, hanem a normál bélflórához tartozó, jótékony baktériumokat is képesek elpusztítani, ily módon emésztési problémákat és egyéb, napjainkban részleteiben nem is ismert betegségeket okozva. Az sem kizárt, hogy az irritábilis bélszindrómás (IBS) panaszok felerősödése is kapcsolatba hozható egy adag antibiotikum beszedésével.

Antibiotikummal kezelt betegek székletmintáinak elemzése mutatott rá arra, hogy a klindamicin antibiotikum alkalmazását követő 4, míg a ciprofloxacin szedését követő 12 hónapon keresztül a bélflóra által elszenvedett károsodást nem heveri ki a szervezet. Az antibiotikumok szedését követően a szájüreg bakteriális flórája is megváltozik, de ez néhány héten belül általában rendeződik. Kiderült az is, hogy a gyakran használt penicillin-származék antibiotikum, az amoxicillin, bár kevésbé torzítja el a bélflóra-összetételt, kifejezetten erős rezisztencia-okozó hatással bír.

Az előbbiek alapján törekedni kell arra, hogy antibiotikum használatára csak orvosilag indokolt esetekben kerüljön sor. IBS-es betegeknél, ahol a bélflóra egy különösen finoman hangolt rendszerként funkcionál, az antibiotikumok jelentette emésztőrendszeri mellékhatásokkal (pl. puffadás, hasmenés) fokozottan számolni lehet. Ha valaki antibiotikum kezelésben részesül, a mellékhatások minimalizálása érdekében javasolt a bélflóra épségének helyreállítását segítő pre- és probiotikumokat is szednie.

Forrás: www.medicalnewstoday.com/articles/302179.php; 2015. nov. 13.
DU/DEC/15/06