head cim

 

head has

Az emberi bélben élő baktériumok összessége a bélflóra. Megdöbbentő, de mindenki 1,5-2,0 kg baktériumot hordoz magában a bélflóra részeként. Ezek alapján a bélflóra – mint plusz szerv – nagyobb tömegű, mint az emberi máj vagy az agy. A baktériumok népes csapata mintegy 1014 baktériumból áll, azaz egy 1-es szám után 14 darab nullát kellene írni, ha baktériumszámlálást tartanánk. Szemléletesen mutatja a hatalmas számot az, hogy körülbelül tízszer annyi baktérium él mindenkiben, mint ahány sejtből a szervezete felépül.

Mindenki bélflórája egyéni, más és más. Számos faktor befolyásolja a bélcsatornában élő baktériumok számát és összetételét. Ezek közül a táplálkozás tűnik a legjelentősebb befolyásoló tényezőnek. Emellett az életkor, a földrajzi hely, ahol születik az ember, a gyógyszerszedés és a különféle betegségek is befolyásolók. Becslések szerint mintegy 400, de akár 1000-féle baktériumból is állhat a bélflóra.

A bélflóra funkciói közül egyre több válik ismertté a kutatásoknak köszönhetően. Régóta ismert, hogy a bélbaktériumok az élelmiszer-összetevők hasítása, bontása révén az emésztési folyamat kulcsfontosságú összetevői. Bizonyos vitaminok előállítása is a bél baktériumainak köszönhető. Az intenzív kutatások ellenére azonban még ma is számos szürke folt található a bélflórával kapcsolatos ismeretek térképén.

Nem ismert például az, hogy milyen kapcsolat van a bélflóra és napjaink civilizációs betegségei, az elhízás, illetve a metabolikus szindróma között. A kutatók elképzelései a szervezet „finoman hangolt” működésének zavarára engednek következtetni. Feltételezhető, hogy a bélflóra megváltozása a bélfal áteresztőképességének a megváltozásához vezet, aminek eredményeként apró gyulladások alakulhatnak ki a bélben és egyéb szervekben, sejtekben (pl. májban, zsírsejtekben). Ezek a gyulladások vezethetnek a zsíranyagcsere zavarához, az inzulinnal szembeni rezisztencia megváltozásához,- amik tulajdonképpen az elhízást és a cukorbetegség „előszobáját” jelentik. Más feltételezések szerint a bélflóra megváltozása a gyomor- és bélrendszeri hormonok termelődését befolyásolja, így közvetve hatással lehet az étvágyra.

Igazolt, hogy bizonyos bélrendszeri betegségeknél (Crohn-betegség, colitis ulcerosa, irritábilis bélszindróma) a bélflóra összetétele eltér az egészségesekétől. Nem ismert azonban, hogy a krónikus, gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség és colitis ulcerosa) kialakulásában milyen szerepet töltenek be a bélbaktériumok. Továbbá, az sem tisztázott, hogy irritábilis bélszindróma (IBS) esetén a megváltozott bélflóra az IBS kiváltó oka-e, vagy éppen fordítva, az IBS indukálja a normál bélflóra megváltozását.

Jelenlegi ismereteink szerint a bélflóra egészségének védelme alapvető. Óvjuk bélflóránkat helyes, változatos, kiegyensúlyozott táplálkozással!

Forrás
Dr. Anne Benckendorff: Gesunde Darmflora - Das zusätzliche Organ. Die PTA IN DER APOTHEKE 12/14; 126. 2014.
DU/FEB/15/01