head cim

 

head has

Az irritábilis bél szindróma (IBS) a gyomor-bél rendszer funkcionális rendellenessége, amelyet hasi fájdalom, kellemetlenség-érzés, diszkomfort, a székürítés zavara (hasmenés, székrekedés vagy a kettő váltakozása) és hasi feszülés jellemez, és a hátterében részletes vizsgálatokkal sem lehet igazolni szervi vagy laboratóriumi rendellenességet: az IBS kimutatható szervi eltérés nélküli betegség. Ez azonban nem könnyíti, inkább megnehezíti az orvos és a beteg dolgát egyaránt: sok orvos ma még nem ismeri fel az IBS-t, a beteg pedig elégedetlen az orvossal, teli van szorongással, súlyosabb betegségtől, pl. ráktól fél.

A betegség általában hosszútávon nem okoz szövődményeket, de a mindennapi életet érezhetően megkeserítheti. Akiknél például székelési problémákkal, gyakori hasmenéssel, fokozott bélgáz-képződéssel jár együtt az IBS, nem szívesen utaznak, mennek társaságba, előbb-utóbb a munkahelyükön is kellemetlenségük támad emiatt. A tünetekhez gyakran társulnak lelki problémák, nyugtalanság, alvászavar, szorongás, nyomott hangulat stb.

Mi okozza?

Az irritábilis bél szindróma oka nem ismert. A tünetek kialakulásában a bél fokozott érzékenysége (irritabilitás), az összerendezett bélmozgás zavara és a fokozott fájdalomérzés játszik szerepet. A betegséget külső hatások is befolyásolhatják: gyanítható, hogy az állandó stressz, a lelki problémák, a helytelen étkezési szokások, a dohányzás, a drog és az alkohol lényegesen felerősítik az IBS kialakulásának lehetőségét, amihez az öröklött és szerzett tényezők, a családi modell is hozzájárulhatnak.
Bővebben a témáról: az IBS okai

Kit érint?

Magyarországon gyakorlatilag népbetegségnek tekinthető az irritábilis bél szindróma, az IBS. A lakosság mintegy 15-20%-a, azaz 1,5-2 millió ember szenved a tünet-együttesétől. Leggyakrabban fiatal felnőtt korban kezdődik, de gyakori már serdülőkorban is, és előfordulása nem ritka idősebb korban sem. A betegséget civilizációs kórképnek tartják: a nyugati civilizációkban gyakoribb, de például az afrikai őslakos fekete népcsoportoknál nemigen diagnosztizálták. Az IBS-betegeknek csupán egynegyede fordul orvoshoz a panaszaival, a többiek látott vagy tanult módszerekkel kísérlik meg uralni panaszaikat. Az IBS-el orvoshoz forduló betegek 75-85%-a nő. Minél súlyosabbak a tünetek, annál magasabb a nők aránya.

Az IBS életkor szerinti előfordulása
Az IBS életkor szerinti előfordulása

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Keresse fel háziorvosát, ha úgy gondolja IBS-e lehet. Ő ki tudja zárni más betegségek lehetőségét, mint pl. fertőzés, coliakia vagy krónikus bélgyulladás. Orvosa rákérdezhet a tüneteire és ezek előfordulására – például hogy stressz esetén, vagy bizonyos ételek fogyasztását követően jelentkeznek-e. Javasolhat diétát, hogy kiderüljön ez enyhíti-e az Ön tüneteit.

További vizsgálatok csak akkor szükségesek, ha Önnek olyan figyelmeztető tünetei is vannak, melyek egy súlyosabb betegség fennállására is utalhatnak. Ezek a következők:

  • A tünetek 50 éves életkor után jelennek meg
  • Gasztrointesztinális vérzés vagy vashiányos vérszegénység
  • Éjszakai hasmenés
  • Testtömegvesztés
  • Szervi eredetű gasztrointesztinális betegség a családi anamnézisben (vastag- v. végbélrák, IBD, lisztérzékenység)

Bővebben: az IBS diagnózisa

Az IBS kezelése

Az IBS kezelése komplex folyamat, melynek során nem csak a tünetek okának feltárásával, kezelésével kell foglalkozni, hanem a kiváltó okok csökkentése, megszüntetése és a lelki támogatás is igen komoly feladat. A kezelésben szerepet játszhat a pszichoterápia, az életmódbeli, táplálkozási tanácsok és különféle gyógyszerek, amelyek a tünetek intenzitását csökkentik.
Bár az IBS tünetei nagyon zavaróak, az állapot mégsem jelent komoly fenyegetést az egészségére. Nem növeli súlyos betegségek, például rák, vagy más bélrendszeri problémák kialakulásának esélyét.
Az IBS kiszámíthatatlan. Előfordulhat, hogy Ön hónapokig tünetmentes, aztán a problémák hirtelen újra jelentkeznek, és akár hónapokig is fennálnak.
Az IBS fájdalmas és fárasztó lehet, és negatív hatást gyakorolhat az életminőségére. Mégis, megfelelő kezeléssel Ön teljes és aktív életet élhet.

Bővebben: az IBS kezelése

Együtt élni az IBS-el

A fájdalom, diszkomfort érzet és kényelmetlenség sokszor pszichésen is érintheti az embert. Becslések szerint 4-ből 3 érintettnél előfordul depresszió, és kettőnél szorongásos panaszok (GAD) alakulnak ki. Beszéljen háziorvosával, ha szorongásos tüneteket tapasztal, amik negatívan befolyásolják a mindennapjait. Ezek az állapotok ritkán javulnak kezelés nélkül, de orvosa javasolhat megfelelő kezelést.

További információ az IBS pszichológiai hatásairól: Következmények

szenvedono